2025. február 14., péntek

2015 - 2025 – Tíz éve jelent meg az Őrző első kiadása II.

Nem jellemző rám, hogy hosszú véleményposztokat írok, de már elég régóta gyűlnek bennem a szavak, több is mint tíz éve, ezért ebben az új bejegyzésben továbbviszem az előzőben megkezdett gondolataimat.

NewLine webshop  ★ Libri    Líra 

Írtam róla, hogyan sokan elzárkóznak a magyar íróktól, talán ezért erősödik újra az a tendencia, hogy a magyar írók angolszász álnevet választanak. Ráadásul olyanok is váltanak, akik eddig magyar néven írtak, sokan azért, mert új zsánerben kezdenek írni, mint a fantasy.

Romantasy, dark romance-t regényeket szinte csak külföldi névvel találhatunk a magyar piacon, melyek mögött sokszor magyar szerzők rejtőznek.
 
Más műfajban bőven akadnak magyar írók, akik a saját nevükkel is az eladási listák élén állnak, de a fantasy más. Mintha mi magyarok nem mernénk álmodni, vagy nem mernénk hinni az álmok erejében. Rejtegetjük a mítoszainkat, mintha nem szeretnénk megőrizni a múltunkat. Egyre kevesebben értik a régi dalokat, szólásokat, ismerik a motívumok jelentését a népművészeti tárgyakon.
Pedig a magyar nyelv nagyon összetett, mély, többszörös jelentéstartalmú, rétegezett fogalmakkal rendelkezik. 
Csak egyetlen példa, ami a fantasyhez is illik: javasember → javaslata van → a javadat akarja → jót akar → gyógyító. 

Korábban én is választottam több álnevet is (ékes példa erre Rica Whimsy, a bejegyzések írója). Még ezt a szerkezetileg a nevemre leginkább hasonlító változatot sem érzem önazonosnak, így amikor döntésre került a sor, végül mindig a saját nevemmel  – melyből a vezetéknév apukámé – jelentek meg az írásaim.

Nem az írásból élek, de könyves szakmában dolgozom, könyvtáros vagyok, és dolgoztam már antikváriumban is.

Nem kötnek a határidők, de nem is tudok megírni minden évben egy teljes regényt. Szükségem van rá,  hogy időnként félretegyem a kéziratot, töltekezzem, majd a megfelelő hangulatban újra írni kezdjek. Az írásszünetek alatt kialakul a kellő távolság ahhoz, hogy hideg fejjel, viszonylag objektíven szemléljem az történetet. Így könnyebben feltűnnek a logikai bakik és egyéb hiányosságok.
Egy-egy kéziratom öt-hatszoros átíráson, átdolgozáson is átmegy az évek során, mielőtt szerkesztőhöz kerülne.
Így egyre mélyebben megismerem a karaktereket, egyre több minden tárul fel előttem a múltjukból, az életükből, melynek  egy része – ahogy már írtam róla korábban – be sem kerül a történetbe, csak árnyalja a szereplők viselkedését az interakciókban a regény folyamán.
A könyvkiadás költségeit sem tudom  előteremteni egy év alatt. Mondhatjuk, hogy az utazásra költhető spórolt pénzem fektetem be az írásba, hogy a fantáziavilágomban pihenjem ki a valóság fáradalmait.

A Széttört akkordok folytatása minden bizonnyal csúszni fog, ugyanis hiába a jó értékelések, a bloggerek segítsége, az eddig eladott könyvekből egyelőre nem tudok új könyvet finanszírozni, de remélem, 2026-ban nyomtatásba kerülhet.

Örömből, szerelemből, szenvedélyből írok, egy mélyről jövő késztetés miatt, mert a bennem kavargó gondolatok kitörésre vágynak. A megjelentetés sokkal nehezebb feladat egy történet megírásánál, a marketingmunka számomra kényszer. Mégis megéri minden befektetett energia a hűséges olvasók miatt, akik várják az új köteteket, és maguk is sokat segítenek a véleményükkel.

Már sokan írtak arról, hogy a nagy könyváruházak milyen arányban részesülnek a könyvek árából. Az új törvény, ha más szemlélettel készül, változtathatott volna ezen. Abban az esetben, ha a kiadó vagy a kiadó saját boltja, webshopja adhatna az első évben is 10%-nál nagyobb kedvezményt, akkor az olvasóknak megérné náluk vásárolni, náluk maradna a bevétel jelentősebb része, és ezt további könyvek kiadására fordíthatnák.  
Jelen esetben azonban a szállítás, postázás szintén magas ára miatt sokkal kedvezőbb könyvet venni a nagyáruházaktól, ahol a rengeteg boltban van például személyes átvételi lehetőség, jóval szélesebb kínálat, és meg lehet venni mindent egy helyen. Így érthető, hogy az olvasók miért náluk vásárolnak.
Az én könyveim is jellemzően ott fogynak jobban.  

NewLine webshop  ★ Libri    Líra  
 
A másik hatalmas probléma  a könyvek  illegális letöltése. Megnézve a regényeim forgalmát ezeken az oldalakon, látszik, hogyha azok, akik letöltötték, megvásárolták volna akárcsak akciósan a könyváruházakban, vagy a NewLine Kiadó webshopjából, vagy dedikáltan kérték volna tőlem, akkor  jelenleg az új Őrző kivételével egyetlen könyvem sem lenne már kapható. Így az év végére akár nyomdába is kerülhetne az új könyv Gittáról és Joshról. Könnyű szívvel írhatnám az Őrző, vagy a Jádeszív folytatását is... De ezekben az esetekben nem történt vásárlás.
Hiába kértem az adminokat, nem reagáltak, vagy ha le is szedték, megírták, hogy arról már nem tehetnek, ha újra visszakerülnek a file-ok.
Emiatt sem lesz egyelőre e-könyv az Őrző új, javított kiadásából.  
 
Szívesen írnék többet, vannak jegyzeteim és vannak ötleteim, de az időmből és az energiámból arra is kell fordítanom, hogy minél többször megmutassam a könyveimet a közösségi médiában.

Hálás vagyok a bloggereknek, az olvasóknak, akik képeket tesznek közé, értékeléseket, ajánlókat írnak. Nélkülük szinte lehetetlen lenne  másokhoz eljuttatni a könyvek hírét.

NewLine webshop  ★ Libri    Líra

Az érzékeny tartalom miatti korlátozás eddig nem érintette a könyveimet, azonban a Széttört akkordok folytatásában már most szintet léptem a kéziratban.
Nem fogok belőle erotikus regényt írni, de a szerelem, a szeretkezés és az erotika az életünk szerves része, és Josh karakterét képtelenség mindezek elhagyásával hitelesen bemutatni.
Igyekszem, hogy minél előbb megismerhessétek ezt a történetet, még úgyis, hogy az írás mellett posztokat gyártok és képes anyagokat készítek.
 
Szeretném a blogot is újra felpörgetni, még nem tudom, hogy legközelebb olvasásélményt vagy egy hasonló véleménycikket hozok....
 
 
 



2025. február 8., szombat

2015 - 2025 – Tíz éve jelent meg az Őrző első kiadása I.

Mit tanultam az Őrző első, tíz évvel ezelőtti és tavalyi megjelenése között eltelt években?
 


Írónak lenni kemény munka, magánkiadásban megjelenni különösen.
Magánkiadásban minden hibád sokat nyom a latban, a korrektorodé és a szerkesztődé is, már ha egyáltalán eljut a könyved az olvasókig. Sokan nem olvasnak magánkiadású könyvet, mert silány minőségűnek tartják, a szerzőt dilettánsnak, amatőrnek bélyegzik, mert nem kellett egyetlen hagyományos kiadónak sem a műve. Amikor 2015-ben kezembe vettem az Őrző első példányait, magam is szembesültem azzal, hogy milyen kevés ismerettel vágtam bele a dologba, hiszen a könyv belíve nem úgy nézett ki, ahogy vártam. Ezért a 2016-os javított második kiadásig nem is nagyon ajánlottam senkinek Triar történetét.
 
Sokan nem olvasnak magyar íróktól, mert azért keresik a könyvek csodáját, hogy elszakadjanak a magyar valóságtól.
Ez egy teljesen helytálló érv, amivel nem lehet vitatkozni.
Az viszont elszomorít, hogy mások pedig nem tartják elég tehetségesnek a magyar szerzőket az angolszász nyelvterületen alkotókhoz képest.
Így én azoknak az olvasóknak írok, akik esélyt adnak  egy magyar szerző, magyar néven írt könyvének is. 
Hogy megtaláljuk egymást ahhoz azonban reklámoznom kell, tartalmat gyártani a közösségi oldalakra, ami belefér az ember habitusába, lelkületébe, idejébe, leginkább az éjszakáiba, munka mellett és gyakran az írás helyett.
Úgy kell reklámozni, hogy nincs reklámkeret, fontosabb a minőségi korrektúra, szerkesztés, borító.
 
A könyvpiac általános helyzetére, és a törvényi háttérre nem szeretnék kitérni, ez most személyesebb, szubjektív bejegyzés.
Elkeserít, hogy nincs eszközünk az illegális letöltések ellen.
  
Ha az ember a nyilvánosság elé viszi az írását, el kell fogadni, hogy nem tetszhet mindenkinek, és mivel a tökéletességre csak törekedni lehet, a kritika lehet jogos és igaz.
Ám vannak szomorú, de tanulságos emlékeim rossz, sértő, személyeskedő véleményekről, értékelésekről. Megtanultam, hogy jobb hallgatni a nem egészen helytálló, sokszor a figyelmetlen olvasásból eredő vélemények esetén is. Előfordul, hogy a helyreigazítási kérés, magyarázkodás  csak ront a könyv helyzetén.
Az ilyen esetek ellen nincs más eszköze az írónak, csak jól megkeményíteni a szívét, hogy ne veszítse el a lelkesedését a további munkához, miközben lakatot tesz a szájára, a billentyűzetére.
 
A reklámozás miatt megtanultam képszerkesztő programokat használni, igyekszem jó minőségű fotókat készíteni.
A történetek hitelessége érdekében, szakkönyveket, forrásmunkákat olvasok még úgyis, hogy fantasy-t és misztikus regényeket írok.
A csalódások miatt sokszor éreztem úgy, hogy feladom. Hónapokra, sőt évekre felhagytam az írással, és fogadkoztam, hogy elengedem az álmomat, hogy a gondolataimat, a bennem élő világokat és azok lakóit másoknak is megmutassam.
Ám a világok és a történetek nem engednek el engem, nem tudok nem írni...
 
Hálával és szeretettel gondolok azokra, akik ebben a tíz évben esélyt adtak a regényeimnek és az Olvasóim lettek!
 


Köszönöm!
Folytatása következik...

2024. december 28., szombat

Hosszan fogalmazott bejegyzés a misztikus számokról...

...és az Élet egyéb Misztikus Dolgairól

 
Egy ehhez hasonló bejegyzést az év elején terveztem feltenni, egész pontosan 2024. január 15-én, ugyanis akkor lettem 50, azaz ötven esztendős, és ráeszméltem, hogy az írói pályám pedig éppen harminc évvel ezelőtt kezdődött, az első hivatalos nyomtatott megjelenéssel.
 
1994-ben jelent meg a Reggeli fényben diákantológia, a Hazánk Kiadó gondozásában, mely a Kisfaludy Napokon 1993-ban és 1994-ben díjazott pályaműveket gyűjti egybe. Benne szereplő Végtelen mezők vándora című novellámat bronz fokozattal jutalmazták 1993-ban. 
 
Ezért lett a blogom címe: Végtelen Mezők Vándora...
...és azért mert a gyaloglás, a túrázás a szabad természetben a lételemem.
 
A Hazánk Könyvkiadó elődjét, a Hazánk című újságot az a Dr. Kovács Pál alapította, akinek munkásságáról a szakdolgozatomat írtam, és akinek nevét a munkahelyem, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér viseli, ahol egyébként 2013-ban kezdtem el dolgozni.
 
Amint látjátok, a világ misztikus és varázslatos dolgokkal teli. 
Ezért írok misztikus és fantasy regényeket.
 
20 - 30 - 50



Az első történeteimet akkor találtam ki, amikor még írni sem tudtam, mert féltem – most már tudom, hogy irreálisan – rettegtem a sötétben. A továbbgondolt mesefilmek, később az olvasott történetek fejben kiagyalt folytatásai (ha úgy tetszik, fanficjei) segítettek, hogy aludni merjek. 
 
A tervezett bejegyzést részben azért halasztottam későbbre, mert dolgoztam az Őrző átírásán, és bíztam benne, hogy idén megjelenhet. 

Tullia világa hosszú évek alatt épült fel bennem. Az egyik gyermekkori kedvenc olvasmányom a Régi magyar mondák volt (nem véletlenül hasonlít az Őrző első változata a töredékes, tartalmilag elnagyolt regékre, mondákra). Aztán következtek a fantasy-k, ekkor már felső tagozatba jártam, tanultam és megszerettem a történelmet. Tetszettek az angolszász, ír, kelta elemeken nyugvó történetek, de furcsálltam, hogy nem találtam fantasy regényeket a magyar történelemre és hitvilágra alapozva. Szembesültem azzal is, hogy sok "külföldi" fantasy írói név mögött magyar író bújik meg.


 
A Fények tánca az első történet Tullia világából. Triarra, az Őrzőre, mint a múlt legendás királyára emlékeznek a szereplői. 
Eljött a pillanat, amikor késztetést éreztem, hogy megírjam Triar történetét, és szerettem volna, ha ezt már mások is olvassák... Elkezdtem a kiadó keresést, mivel akkor már (2010-ből) volt egy meghiúsult próbálkozásom a Naptánc című regénnyel, félve, de azért bizakodva.... A reményem hamar elszállt. Magyar női írói névvel, magyar vonatkozású fantasy regénnyel halott ügy volt, a legtöbb kiadó nem is válaszolt a megkeresésekre, kivéve olyasmiket, hogy "(kezdő) magyar szerzőktől nem adunk ki könyvet, mert nem éri meg". A Hét Krajcár Kiadónál esély nyílt a megjelenésre, de nem tudtam összeszedni a kiadáshoz szükséges saját részt.

Triar sosem adta fel...
Nem hagyhattam cserben Őt. 
 
Akkor ajánlották a Publio Kiadót. Amikor érdeklődtem náluk 2014-ben, még nem volt szükség semmilyen kezdő költségre a kiadáshoz, így belevágtam. 
2015. február 14-én megjelent a Tullia meséi – Őrző első változata. A szerkesztést akkor Stephanie Ford vállalta, Fekete Annamária pedig korrektúrázta. A megjelenés után kaptam lektori tanácsokat Nádasi Krisztől, miután elmeséltem neki, hogy továbbra sem adtam fel, hogy ez a regény egyszer újra, más kiadónál megjelenhessen. 

Idén, azaz 2024-ben átírt, átdolgozott, bővített változatban a NewLine Kiadó gondozásában megjelent az Őrző; abban az évben, 
amikor 50 éves lettem
és 30 éve írok. 
 
Lang Tünde szerkesztette, Hajdú-Antal Zsuzsanna korrektúrázta, WBM Book Cover Design tervezte a borítóját.
 
Ahogy a világ változik, egyre nehezebb eljuttatni a könyveket az olvasókhoz, hatalmas támogatói az íróknak ebben a könyves bloggerek, vloggerek, és az Instagram könyvszerető közössége, a bookstagrammerek, akik a véleményüket, ajánlóikat megosztják a követőikkel. 
 
Számos ember, számtalan területen nyújtott segítséget az írói munkám során, sokukat már a barátomnak nevezhetek, a civil életem részeivé váltak. 
 
Ezúton is köszönetem fejezem ki Mindenkinek, aki részese volt az eddigi utamnak, köztük a csodálatos Olvasóimnak!
  
 
U.i.: A munka nem áll meg. Jövő évi terv: a Széttört akkordok folytatásának befejezése, és van már megírt része az Őrző második részének, a közvetlen folytatásnak is. A teljesen befejezett Fények tánca egy harmadik történet Tullia világából.

2024. december 6., péntek

Középkori fantasy-k és misztikus regény - rendeld meg közvetlenül!

Fogalmakat és molyos címkéket kerestem a bejegyzés frappáns címéhez, amelyek helytállóak az Őrző, a Jádeszív és a Széttört akkordok esetében is.

Nem egyszerű feladat.

A barátság, a remény, a hit, a bátorság mindhárom regényben fontos szerepet tölt be, egyik vagy másik főszereplő okán, ám ezek a szavak sokszor már közhelyesek, elcsépeltek. Hiába rendelkeznek pozitív töltettel, nem keltik fel úgy a figyelmet, minta a sötét, démon, kegyetlen, reménytelen, harag, féktelen, esetleg tetovált szavak. Ezek mindegyike jellemző egyik vagy másik regényemre, melyeket most kedvezményesen megrendelhetsz karácsonyi ajándéknak szeretteidnek vagy saját részre, nemcsak a internetes áruházakból, hanem közvetlenül tőlem is, akár dedikálva.




Őrző: 4.500,- Ft
 
Jádeszív: 3.500,- Ft
 
Széttört akkordok és 
Az éjjel, ami a miénk volt (novella) együtt: 3.300,- Ft
 
Két történet rendelése esetén 
további 1.000,- Ft kedvezmény a csomag árából.
 
Három regény + a novella együtt: 9.500,- Ft
 
Szállítás módja: előreutalás után, 
Foxpost automatába, külön szállítási költség nélkül. 
Igény szerint dedikálva!
 
A Foxpost információi alapján jelzem majd, 
meddig számíthattok a karácsony előtti érkezésre. 
 
Az akció 2024. december 22-ig vagy a készlet erejéig érvényes!
 
Megrendelés: ricawhimsy(kukac)gmail(pont)com
 
 vagy privát üzenetben:
  a Facebook-on,  Instagramon: @bogarerika15
 

 
Áldott, békés adventi készülődést kívánok!

2024. szeptember 3., kedd

Büksi Zsuzsanna: Csodakert

 Könyvismertető

Csodakert a moly.hu-n

A Csodakert lett a kedvencem Büksi Zsuzsanna könyvei közül. Először a Kapcsolat: Bonyolult című regényét olvastam, melynek egy kicsit megtévesztő a rózsaszín borítója, ugyanis egyáltalán nem könnyed romantikus, mint ahogy azt a külseje sugallja. Én ezt nem is bántam.
A Csodakert borítója azonban szerintem nagyon jól eltalált és meseszép, amikor megláttam, azonnal elhatároztam, hogy ezt a könyvet nem a könyvtárból fogom majd kikölcsönözni, hanem a polcomra szeretném tenni. 
Amint lehetett, megrendeltem, de mivel az Őrző javítása minden időmet és gondolatomat lekötötte, tudtam hogy ki kell várnom a megfelelő pillanatot, amikor belemerülhetek. Ez a nyáron érkezett el, amikor a saját regényem már a szerkesztésen és korrektúrázáson is túljutott.
A Csodakert a Kapcsolat: Bonyolult-hoz hasonlóan összetett történet. Mindkettő komoly kérdéseket boncolgat, ezek mellett ad teret a romantikának.
A népszerű és az olvasók által is nagyon kedvelt romantikus páros, egy hétköznapi, kissé naiv nő (Dóri) – jelenesetben egy kisfiú (Lackó) egyedülálló anyukája – és egy sérült lelkű, "múlttal rendelkező", sokat tapasztalt férfi (Márk) kapcsolata kerül a középpontba, ám mindez magyar helyszíneken, magyar közegben, ízig-vérig magyar mellékszereplőkkel. 
Minden adott a romantikus bonyodalmakhoz: exek, állati kedvencek, barátok, családtagok, titkok, meseszép környezet. Viszont nagyon nehéz a történetről és a szereplőkről spoiler nélkül írni, mivel lépésről lépésre derül ki az események háttere, a karakterek motivációi, szándékai.
A múlt és a jelen erőteljesen összefonódik, a különböző generációk hatással vannak egymás életére.
A hirtelen félbeszakadt karrier, az egyedülálló szülőség, a csonka családban élő gyermek, az erőteljes (nagy)szülői kontroll és egyéb  (bizony még előkerülő)  nehézségek és kérdések mellett, megjelenik a gyászfeldolgozás problémája. Az előbb részletezett események miatt nemcsak egy szeretett személy elvesztésével kapcsolatban, hanem az életkörülmények megváltozása és a nagy szerelem elengedésének viszonylatában is.
Megkedveltem a főszereplőket, Markot jobban, mint Dórit, mert ő néha felbosszantott a számomra minden realitást nélkülöző álmodozásával.  Ám ennek ellenére is úgy gondolom, mindketten jól helytálltak az eléjük kerülő néha már tragikus vagy megrázó helyzetekben.
Miattuk és a történet egymásba fonódó eseményei miatt szeretném újra elővenni és legalább még egyszer elolvasni. 
Mert a jó könyv nem "egyszer-olvasós".

A Csodakert a Fairbooks Kiadó és Írói Műhely webshopjában.


2024. augusztus 22., csütörtök

Őrző – 4. beleolvasó

 

ELŐRENDELHETŐ

"Feszült csend telepedett közéjük. Nyílt mezőn poroszkáltak a még mindig vakító napfényben. Egyetlen felhő sem látszott az égen. Furcsa módon eltűntek a közelből a vadak. Az emberek hallgatását a természet dermesztő csendje mélyítette.
– Valami készül – suttogta Rolo. Ellenséget érzett a közelben. Rekedtes, nem túl mély hangja széttörte a fehér csendet.
Lork köhintett. Triar hátrafordult.
– Mi legyen? Visszaforduljunk? Arrébb láttam néhány sziklát, azok tövében kibírhatjuk az éjszakát.
– Korán van még – tiltakozott Lork.
Triar gyorsabb haladásra biztatta a marláját. Előttük szürke fák meredeztek az ég felé. Lehetséges támadóik akár az erdőben is elrejtőzhettek, és ott nehezebb észrevenni a lopakodó ellenséget, mint a nyílt, jól belátható terepen.
– Hiányoznak a madarak – állapította meg Rolo, amikor már jó ideje benn jártak a fák között. Nem a látható ellenfelektől tartott, hanem a láthatatlantól.
Triar somolygott. Várta Lork megjegyzését, de barátja ezúttal hallgatott. Kíváncsian hátrafordult. Megrettent Lork szürke arcától. A férfi mereven előre nyújtott karjával egy haldokló fák által övezett tisztás irányába mutatott.
A fák tövében nőknek látszó alakok ültek. A tisztás szélén Triar hátasa megmakacsolta magát. Gazdája próbálta engedelmességre bírni a kecses kétszarvút, ám a szerencsétlen a hátsó lábára támaszkodva felágaskodott. Triar csak tapasztalatának köszönhetően, nyakát szorosan átölelve maradt fenn a hátán, majd engedte, hogy visszahátráljon. Egy ideig az oldalát veregetve nyugtatta, és leugrott a ropogó hóba.
– Utánajárok, mi van ott – adta át Lorknak a kantárt.
– Démonok, Triar, ne menj oda – intette Rolo.
Triar a fák közé lépve fázni kezdett, de nem a hidegtől, inkább, mintha láz kínozná. Rosszat sejtve megfordult. Egyensúlyát vesztve huppant le a hóba. Lábával majdnem elérte a fához kötözött alakot. Oszlásnak indult, majd megfagyott női test volt.
Triar felállt, lélegzet-visszafojtva körülkémlelt. Még hat hasonló alakot számolt meg. Közelebb merészkedett a fához. A lány segélykérőn felemelte a kezét. Már majdnem csontig szétmállott ajkai szóra nyíltak. Triar leguggolt. Megérintette az ujjak hegyét, de rémülten eszmélt rá, hogy a koponya szemrésébe nyúlt.
– Gyere ki onnan, te őrült! – kiabált Rolo halálra váltan.
Triar ismét felállt. Néhányszor körbefordult saját tengelye körül, majd hanyatt vágódott.
– Ne bolondozz, úgysem hiszünk neked – szólt rá már Lork is türelmét vesztve.
– Ez nem a tréfa ideje, gyere ki – könyörgött Rolo.
– És ha nem tréfál? – Lork Triarhoz rohant. Megrettenve térdelt le mellé. A fiatalember szeme csukva volt, verítékes arca tüzelt a láztól. – Nagy baj van, gyere ide!
– Én ugyan be nem megyek – ellenkezett Rolo.
– Nincs magánál."

BOOKLINE   LIBRI   LÍRA   NEWLINE

2024. augusztus 15., csütörtök

Őrző – 3. beleolvasó

 

ELŐRENDELHETŐ
 

 – Triar király felesége leszel, Tullia első asszonya.
Nem szakadt le az ég, nem dőlt össze a vár, csak Nindra állt ott dermedten, egy pillanatig levegőt sem véve. Aztán, mint egy fuldokló, kapkodva lélegezni kezdett. Raila legszívesebben átölelte volna, de attól félt, hogy az érintésére a lány sírva fakad, ezért így biztatta:
– Csodálatos életed lesz, de tudd, én mindig itt leszek, ha szükséged lenne rám.
 A visszatérő Darvo büszkén mérte végig a lányát. Nindra az ő szemében is könnyeket fedezett fel.
– Miára, de szép vagy! – A törzsfő nem bírt többet mondani a rátörő szorongástól, és sokadszorra bánta meg a királynak tett ajánlatát. Megragadta Nindra kezét. Raila a lánya arca elé hajtotta és elrendezte a fátylat, amíg odaértek a nagyterem sarkig tárt ajtajáig.
Nindra megremegett, amikor ráébredt, hogy a szülei a tudta nélkül már mindent előkészítettek. Az eddig középen álló nagyasztalt jobbra, a fal mellé húzták és néhány rövidebbet állítottak mellé. Bal oldalon ünnepi ruhában álldogáltak a vendégek.
A király a terem legvégében várakozott Lakor és Hutar társaságában egy aprócska kőszentély előtt, amit kizárólag az esküvő miatt emeltek.
Triar dísztelen fekete kaftánt és nadrágot viselt. Ruhája egyhangú sötétjét csak fegyvereinek, övének és csizmájának ezüst veretei törték meg. Hullámos sötét hajából néhány tincset a halántékánál vékony fonatba kötött, de nem tett bele hajkorongot. Szakálla ujjnyi vonalként követte az állcsontját, és vékony bajuszával összeérve vastag száját keretezte.
Raila, aki most már a lánya mellett állt, a sebhelyet tanulmányozta a király arcán, közben Darvónak suttogott:
– Miért van feketében? Teljesen dísztelen. Ez nem temetés.
– Gyászol.
– Ez a lányom esküvője!
– Raila! – dörrent a feleségére Darvo. Kitörését mindenki hallotta, ugyanis már türelmetlenül várták, mikor indulnak el végre a vőlegény felé.
Az eddig bénultan álló Nindra a törzsfő kiáltására magához tért. Első gondolata a menekülés volt, de attól tartva, hogy ezzel az apját veti oda áldozatul a kegyetlen király elé, végül megtette merev lábával az első lépést. A szülei ugyanolyan lassan követték...
 
BOOKLINE     LIBRI     LÍRA       NEWLINE WEBSHOP

2024. augusztus 8., csütörtök

Őrző – 2. beleolvasó

 

ELŐRENDELHETŐ

Triar az utolsók között érkezett a helyiségbe. Megvárta, amíg asztalra kerülnek a kupák és a kancsók. Töltött magának egy korsó szkút, majd a helyiség egyik sötét sarkába ballagott, és leült az ajtótól legtávolabbi székre. Alaposan megvizsgálta a vacsora maradéka fölött bóbiskoló fáradt utazókat. Túl sok rossz tapasztalatot szerzett már efféle helyeken, gyanakvóvá és óvatossá vált.
Az otthonától távol töltött évek alatt kinevelődött benne a bizalmatlanság az emberek iránt, és e téren nem tudott különbséget tenni Krón követői és Mia hívei között. Nerdo mellett megtanulta azt is, hogy egyedül Alder földjén fogadják el az őrzőket, a törzsszövetség más részein szükséges rosszként legfeljebb megtűrik őket. Az északi területeken pedig valóságos irtó hadjáratot folytattak ellenük. Az utóbbira a legjobb bizonyíték Lork forradásos nyaka volt.
Triar felidézte ezeket az emlékeket, ha elhagyták az erdőt, így készítette fel magát, hogyha mód van rá, vérontás nélkül oldja meg a felmerülő nehézségeket. Amióta elváltak Nerdóéktól, sokkal erősebbé vált benne a felelősségérzet a társai iránt. Pontosan tudta, mit jelentenek számukra a fogadóbeli esték, a meleg étel és a szkú. Nem ismertek határt semmiben, mértéktelenül ettek, ittak. Védtelenné váltak mind a fegyverek, mind a sértések ellen. Triar óvta őket a fogadó sötét sarkába húzódva, megtagadva magától a szkú és az önfeledt duhajkodás örömét. Őrző volt az őrzők között.
 
 

2024. augusztus 1., csütörtök

Őrző – 1. beleolvasó

 
ELŐRENDELHETŐ


Triar elbűvölve szállt le marlája nyergéből. Ennyi vizet soha életében nem látott még.
Nem volt túlpart, az ég a vízre hajolt. A fehéren tajtékzó hullámok zúgva, csattogva rohantak neki a partnak. A fiatalember letérdelt, hogy igyon. Amint a kezére hajolt, prüszkölve köpte ki a vizet.
– Ha először hozzám jössz, ez nem fordul elő.
Triar a tőréhez kapva felpattant és megperdült.
Hutar mosolygott rá.
– Hogy kerülsz ide? – álmélkodott Triar.
– A földemen nem maradhat észrevétlen egyetlen idegen sem. A víz egyébként ihatatlan, sós.
– Éreztem.
A két férfi megölelte egymást. Hutar négyfős kísérete kicsivel távolabb némán várakozott.
– Mióta tudod, hogy itt vagyok? – kérdezte Triar elismeréssel.
– A határ óta követtek. Meg kell védenünk magunkat, Triar. Itt még a földjén dolgozó paraszt is tudja, hogy vigyáznia kell, ha idegent lát.
– Ahonnan jövök, lassan már a szomszédjukban sem bíznak az emberek.
– Tudom. A hét törzs körül súlyos gondok vannak. A Szövetség hamarosan széthullik. Ez a vidék Mia otthona. Amíg érezni az Istennő leheletét, látni a föld vérét, addig nem kell félnünk Krón követőitől… De pontosan ez az, amiről nem kívánok beszélni. Nem ezért hívtalak meg az otthonomba.
Triar elmosolyodott.
– Nem gondoltam, hogy egyedül jössz – jegyezte meg Hutar már marlája nyergében ülve, miközben az otthona felé haladtak.
– Magányra volt szükségem, otthagytam a csapatot. Azon gondolkoztam, amit a bosszúról és a halálról mondtál.
– És mire jutottál?
– Volt, amit megbántam.
– Áldozatot mutatunk be Miának, hogy segítsen megtisztulni.
– Áldozattal megtisztulni? – sziszegte Triar.
– Te nem is hiszel Miában – állapította meg a kovács.
– Az áldozat számomra... – hallgatott el a fiatalember, és a keze ökölbe szorult.
– Sajnálom. Azért bemutatom a füstáldozatot, illatos növények formájában – tette hozzá Hutar megnyugtatóan.
– Köszönöm – hajtott fejet hálával Triar.

2024. június 25., kedd

Meglepetés Josh születésnapja alkalmából – SPOILERVESZÉLY!


 Az éjjel, ami a miénk volt (novellarészlet)

(Ha még nem olvastad a regényt, a részlet spoilert tartalmaz.) 

Tilda kora délután úgy gondolta, Sven túl van a nehezén, és nem kell tovább őriznie. Lement a nappaliba. Josh a hatalmas négyszemélyes grafitszürke kanapén aludt elnyúlva, motoros nadrágban, mezítláb, félmeztelenül. A bőrdzsekije és a bukósisakja egy bőr hátizsák és egy félig üresnek tűnő gitártok társaságában az egyik fotelban hevert.
Tilda finoman megérintette a férfi vállát, de ő meg sem mozdult.
– Josh!  – szólongatta, újra végigsimítva a bőrét. – Josh, ébredj!
A férfi hirtelen magához rántotta, és átölelte.
– Honey! – sóhajtotta rekedten.
Tilda, Josh vállára támaszkodva feltolta magát. A férfi megrázkódott, kinyitotta a szemét. A lány, kezét a mellére szorítva lehuppant a háta mögött álló fekete dohányzóasztalra.
– Ne haragudj! – kérte a férfi. Felült, hátratűrte arca elé hulló haját, majd hosszú szakállát simogatta. – Álmodtam.
– Megijesztettél, nem is kicsit, de már semmi baj. Hozzá igyekszel haza? – kérdezte a lány gyengéden, bár még elég gyorsan szedte a levegőt.
Josh rövid csend után a szíve fölé emelte a kezét.
– Itt van velem – mutatta.
–  Álmodtál róla, én meg felzavartalak – mondta Tilda, bűnbánó mosollyal, a férfi szemébe nézve –, jobb lett volna, ha hagylak aludni, de dolgoznom kell.
A hátsókertre néző panorámaablak mellett elhelyezett gótikus, csipkével és fémláncokkal díszített, fekete, selyem spanyolfal mögé lépett, és felemelte a laptopot az íróasztalról.
A térelválasztót Anette, a Black Miracle énekesnője, egyben Tilda volt gimnáziumi osztálytársa és egyik legjobb barátnője ajándékozta nekik a dolgozósarok leválasztásához.
Amikor felállították, Anette Tilda fülébe súgta, hogy mostantól nagyon vigyázzon, mert a szexi térelválasztó felerősíti majd Sven romantikus oldalát. Az énekesnő jóslata valóra vált, mert a férfi a legképtelenebb időpontokban és helyzetekben zavarta meg Tildát, hogy valami zenei újdonságot mutasson neki, beszélgessenek, vagy legtöbbször a hálószobába csalogassa. A szép emlékek csak fokozták Tilda szomorúságát. Gyorsan visszalépett Josh elé.
– Készítek néhány szendvicset. Gyere fel, ha te is megéheztél. Aztán majd a konyhában dolgozom. Tolmács és fordító vagyok. Ez itt a spanyolfal mögött az én kis dolgozószobám, de most maradj csak itt pihenni. Úgysem tudom mással meghálálni, hogy segítettél Svennek. Ha már nem tudsz aludni, nyugodtan nézz tévét, hallgass zenét, vagy próbáld ki Sven gitárjait – intett körbe a helyiségben.
A gitárok a kanapé mögötti fal alsó részére rögzített állványokon sorakoztak, felettük bekeretezett koncertfotók és bakelitlemezek függtek. A szemközti falat hatalmas tévé uralta, melyet egy hangfalrendszer elemei vettek körül. A félemelet alatt helyezkedett el a ház garázsa, ennél a falnál kapott helyet Sven számítógépe, és itt gyűjtögette a hangtechnikai eszközeit, hogy egyszer megvalósíthassa az álmát, egy saját stúdiót.
– Engedély nélkül nem nyúlok más hangszeréhez – mondta Josh komolyan, és felállt.
– Van neked rossz tulajdonságod? – mosolygott rá Tilda, az arcát fürkészve.
A férfi felnevetett, és Tilda azon töprengett, hol lehet valójában a Honey nevű lány, aki miatt még e hihetetlen kacagás közben sem tűnik el a szomorúság a szeméből. Remélte, hogy nem a baleset során történt vele valami. Kíváncsi volt, de nem akart ajtóstól rontani a házba.
– Te énekelsz és gitározol, ugye? – kérdezte.
Josh bólintott.
– A neved is ismerős, de a leggyanúsabb a hangod. Most lettem biztos benne, hogy Sven több demo felvételén is szerepelsz.
– Játszottunk együtt néhány fesztiválon is, amikor eljött New Yorkba.
 
Sven szinte egész nap aludt, ha rövid időre fel is ébredt, zavart volt. Tilda ilyenkor rávette, hogy igyon pár korty vizet, nehogy kiszáradjon. A gyengéd érzelmek helyett már csak a felelősségérzet vezette, miközben egyre gyűlt benne a harag. Ha egyedül vannak, mentőt hív, és elviteti Svent, de Josh  jelenléte megnyugtató volt a számára. Sven miatt nyitva hagyta a konyhaajtót, így azt is hallotta, ahogy Josh többször kiment dohányozni a teraszra, majd utána rendszeresen felment a hálóba, hogy ellenőrizze Svent. Néha hozzá is benézett, biccentett, aztán eltűnt, mint egy árnyék. A szótlansága, a csendes bánat a szemében arra késztette Tildát, hogy átgondolja a kapcsolatát Svennel.
Csalódást és keserűséget érzett, melynek következtében a befejezett fordítást nem a szokásos kísérőszöveggel küldte el a főnökének, hanem megkérdezte, szükség lenne-e újra a munkájára a göteborgi irodában.
Az estefelé érkező nemleges válasz a végsőkig fokozta az elkeseredését, aztán a keserűség dacba váltott át, és tettvágyat hozott magával. Visszaült a számítógép elé, hogy otthon, Göteborgban, a szülei házához közel bérelhető helyiséget keressen.
Elküldött néhány érdeklődő e-mailt, és végre kisírta magát. A mosogatóhoz lépett. A helyiségben sötét volt, csak az utcai lámpák fénye világított be. Megérezte, hogy nincs egyedül, a férfiparfümmel keveredő cigarettafüst szokatlan volt ebben a lakásban. A következő pillanatban tetovált karok ölelték át hátulról.
– Hallottam, hogy sírtál. – A rekedtes, mély suttogásra és gyengéd érintésre Tilda egész teste rezonált. – Hajnalban eltűnök, szeretnék elköszönni tőled.
A lány megfordult, és várakozva nézett a férfira, aki úgy tűnt, meglepődött egyértelmű reakcióján, mert zavartan viszonozta a pillantását. Tilda két karjával átfonta a nyakát.
Josh egyik keze a lány fenekére siklott, a másikat a tarkójára simította. Lehajolt, és ajkát végigfuttatta a bőrén a kulcscsontja felett a nyakáig. Tilda átengedte magát az édes zavarnak, amit az ölelés váltott ki belőle. Kis büszkeséget és elégtételt is érzett, hogy Josh nála keres vigaszt. A férfi szája a száját kereste. Tilda finoman mozdult, és az ajkuk összeért. A bajusz és a dús szakáll újszerű érintése felkavarta az érzékeit, felsóhajtott. Josh azonnal reagált, keze belemarkolt a fenekébe, és feszülő ágyékát a lány hasához szorította. Mély, rekedt nyögése magához térítette Tildát.
– Ki vagyunk bukva, Josh, mindketten megbánnánk. Nem tudom, ki az a lány, de ha úgy szereted, ahogy hiszem, akkor te is tudod, hogy ez nem helyes –  súgta a fülébe, a levegőt kapkodva. Érezte, ahogy a férfi megremeg. Nyugtatóan simogatta a haját, a tarkóját. – Fürödj meg, és aludj még egy kicsit!
 – Bocsáss meg!    –  mormolta Josh, és még szorosabban ölelte. – Tudod, sokkal több rossz tulajdonságom van, mint Svennek. Honey okos kicsi lány, és még tanul. Jobb neki nélkülem.
– Vagy minden éjjel a sötétséget hallgatja és téged vár –  mosolygott rá Tilda gyengéden, és megpuszilta a férfi arcát a szakáll felett. – Messze van New York, vigyázz magadra! Ha bármelyikünk el is veszíti a kapcsolatot Svennel, mi még maradhatunk barátok.
 
A Széttört akkordok a moly.hu-n. 
Az éjjel, ami a miénk volt a moly.hu-n.

Ezt a jelenetképet a Széttört akkordok folytatásához készítettem a NightCafe Creator AI mesterséges intelligencia programmal.

A helyszín Svédország és a jelenet a regény elején található...

Gitta és Josh

Az illatgyertya a Boszi gyertyaműhely webshopjában kapható. 

A Széttört akkordok című regény és a novella dedikálva csomagban az űrlap segítségével közvetlenül tőlem 2024. július 26-ig a készlet erejéig rendelhető.





2024. május 18., szombat

Széttört szexualitás

Kép: Canva, NightCafe AI
 

A napokban befejeztem a Széttört akkordok olvasását és elővettem a folytatást.

Amikor komolyan elkezdtem dolgozni a második részen, felmerült egy fontos kérdés, amelyről nem is gondoltam, hogy mostanra ekkora jelentősége lesz, és a könyv forgalmazását is befolyásolhatja: ez pedig a szexualitás.
A következő sorok a történet szempontjából némi spoilert tartalmaznak, de semmit nem árulnak el a részletes tartalomról vagy a végkifejletről.
A Széttört akkordok idején Gitta épp csak befejezte a gimnáziumot, mire a folytatáshoz érünk addigra azonban - a Joshsal való találkozásnak is köszönhetően -, ahogy a történet végén az édesapja is megjegyzi, már felnőtt nő.
Josh egyes megnyilvánulásai pedig, ahogy barátokkal egymás között beszélgettük talán kimerítik az öncélú szexualitás fogalmát. Az más dolog, hogy a karakterének szerves része a szexualitás, ilyen szempontból pedig mindez már el is veszíti az öncélú kitételt, ugyanis részévé válik egy ember jellemrajzának, tehát művészi eszköz. Mégis emiatt döntöttünk úgy, a Hszien Ezoterikus Ajándékbolt -tal, hogy a könyv kikerül a bolti készletből és csak a webáruházban lesz kapható. (A Jádeszívet ugyanúgy megtaláljátok náluk a boltban és a webáruházban is.)
 
A kérdésem néhány hónapja még irodalmi, művészeti jellegű volt azzal kapcsolatban, hogy jelzésszinten vagy esetleg részletesebben, kifejezőbben menjek bele a folytatásban a szerelmi jelenetekbe – nem szeretem az ágy- és a szexjelenetek kifejezéseket, az erotikust sem érzem jelenesetben helyén valónak –, mert a történet egy fiatal nő és egy férfi (Gitta és Josh) szerelméről is szól.
Úgy döntöttem, hogy beleállok a témában, nem obszcén és trágár módon, hanem ízlésesen, szépen, ám kellő részletességgel megmutatom egy nő és egy férfi kapcsolatának ezt a részét is.
A jelenetek azóta elkészültek. Ha úgy vesszük, naturálisak, közvetlenek és ha már Josh szexualitását ezzel illettük öncélúak is. Ám ezeknek az epizódoknak jelentősége van a történet szempontjából, mert bemutatják, árnyalják két neveltetéséből, életmódjából és jelleméből fakadóan különböző ember kapcsolatának alakulását e téren is. Terjedelmük elenyésző a regény terjedelméhez képest, nem meghatározó jelenetek, ám a karakterek fejlődése szempontjából szerves, fontos, többlettartalommal bíró részei a történetnek.
Most pedig, hogy újra kézbe vettem a folytatást, nincs szándékomban törölni vagy akár finomítani az eddig leírtakon, még akkor sem, ha ezek a jelenetek veszélyeztetik a készülő folytatás könyvesbolti forgalmazását. Nem gondolom, hogy ártok valakinek vagy rosszat teszek, ha a magam képességei szerint fogalmazva az életnek erről a részéről is írok, amelyet évszázadokon keresztül tabusítottak, rengeteget ártva ezzel. Ahogy egy kapcsolatban szükség van kommunikációra annak minden területén, a társadalom sem rejtőzhet prüdériára hajazó szemellenző mögé olyan az egyének életére vonatkozó kérdésekben, amelyek igenis hatnak a társadalomra.
 
Remélem, hogy egy év múlva amikorra nagyjából a megjelenést tervezem, a történet ezen epizódjai már nem akadályozzák, hogy a könyv ott lehessen a könyvesboltok polcain a többi romantikus, de nem erotikus vagy akár erotikus könyv mellett.
Ha mégsem lenne így, az sem rettent vissza attól, hogy az eredeti koncepció szerint, a saját stílusomnak és habitusomnak megfelelően írjak. Nem fogok öncenzúrát gyakorolni.
Josh sem tenné soha!
A Széttört akkordok a békés egymás mellett élésről szól, különbözőségeink elfogadásáról, a személyi szabadság tiszteletben tartásáról, még akkor is ha az az általunk tapasztaltakkal akár ellentétes vagy szűkös ismereteink miatt értelmezhetetlen.

2024. február 10., szombat

Juhász Bálint: A kapu

Könyvismertető 


Amikor elkezdtem olvasni Juhász Bálint A kapu című könyvét, lapról lapra merültek fel bennem a kérdések.
Könyvtárosként és két már majdnem felnőtt fiú anyukájaként több szempontból is látom az olvasott könyveket.

A kapu az első néhány fejezet után tartalmas mesének vagy ifjúsági regénynek tűnt számomra, mély, spirituális mondanivalóval, így a történet akár három korosztály, olvasóréteg számára is érdekes lehet.
A mesevilággal, a manók – pixinek – szerepeltetésével és a kiszóló nyelvezettel a szerző látszólag a kisiskolásokat szólítja meg, hiszen a gyermeki lélek közvetlenséggel, kedvességgel érinthető meg a legkönnyebben. Az olvasással még csak barátkozó gyerekek azonban általában a gazdagabban illusztrált könyveket keresik, a megértéshez pedig egyszerűbb történetvezetésre van szükségük.
A kiskamaszok a manók kora, életszakasza, a kalandos, útkereső események miatt érezhetik közel magukhoz ezt a történetet. Ők azonban furcsállhatják az ifjúsági fantasyk fiatalos nyelvezetéhez képest túl kedves, néha naiv, gyermeki szóhasználatot, ám már bizonyára elgondolkoznak a spirituális úton járó felnőtteknek is érdekes. magvas gondolatokon.
Mivel sehogysem jutottam dűlőre, hogy kinek is szól ez a történet, megosztottam kétségeimet a szerzővel, és Tőle választ kaptam a kérdéseimre:

„A kapu valójában egy innovatív önsegítő könyv felnőtteknek!”

„A játék nem a valóság, az nem komoly!”
A felnőtt emberek többségének ez a játékról és a meséről alkotott fogalmi percepciója, talán ezért is van az, hogy a játékos feladatok könnyeben nyitják meg azokat az ellenálló rétegeket, amik hosszú évek alatt „lerakódtak”. Pont ezen a nézőponton keresztül szól a Kapu az olvasóhoz. A mese „rétege” alatt egy másik értelmes lény szemén keresztül látjuk, próbáljuk megismerni és megérteni a jelenlegi emberi civilizációt, ezzel pedig nekünk sem egyszerű szembesülnünk. Mégis hiszek abban, hogy a történet felemelő ereje motivációt ad, és valós cselekvésre és fejlődésre buzdít.”
(Juhász Bálint)

A történet két pixin főhőse, Boncor és Zorgó komoly feladat előtt áll. Segíteniük kell az embereknek, hogy fejlődjenek és ezáltal megmentsék a saját világukat, mielőtt más világokat is veszélybe sodornak felelőtlen tetteikkel. Ám még a két ifjú pixinnek is tanulnia kell, mielőtt útnak indulhat. A kapu ennek az időszaknak a meséje.
Megismerjük a pixinek lakhelyét, társadalmát, oktatási rendszerét, az időhöz és a környezethez való viszonyát. Boncorral és Zorgóval együtt látogatást teszünk különféle mágikus lényeknél, amely vendégeskedések során főhőseink újabb és újabb ismereteket szereznek, melyeket feltételezésem szerint majd később felhasználhatnak.
A könyv vége ugyanis nyitott, és a szerzőtől azt is megtudtam, hogy már tervben van a folytatás, egész pontosan két rész.

Ha többet szeretnétek tudni A kapuról és mindarról, ami mögötte rejtőzik, látogassatok el

a dor project – Harmóniában a természettel oldalra 

„A dor projekt számunka egy olyan életfilozófia, amely egyesíti a természet iránti szeretetet, a környezetvédelmet, a társadalmilag hasznos projekteket, a volontőr életszemléletet, az innovatív fejlesztési programokat és az interaktív oktatást.”

 

Köszönöm Juhász Bálintnak, hogy utazókönyvként olvashattam a kötetet és hogy megosztottam velem gondolatait!