2021. április 17., szombat

10 év - bejegyzésekkel - 100000 megjelenítéssel

 
 
 2011. április 17-én, tíz évvel ezelőtt írtam a blog első bejegyzését, mely így zárult:
 
"Aki biztos úton jár, tulajdonképpen halott" (Carl Gustav Jung) - ezzel még most is egyetértek.
 
A Végtelen mezők vándora saját novellám címe, 1994-ben jelent meg először a Reggeli fényben diákantológiában, a győri Hazánk Kiadó gondozásában, mely a Kisfaludy Napok díjazott írásait tartalmazta. 
 
 
A Végtelen mezők vándora a novellás kötetem címe. 

A Végtelen Mezők Vándora én vagyok, mert imádok gyalogolni, és folyton keresek valamit:
Valami megfoghatatlant, birtokolhatatlant, mint amilyen az első napsugár vihar után, vagy a virágillatú szellő... (Magányba varrva - részlet)

Szeretek menni, amerre a lábam visz. Az ég alatt, a fűben, árnyas fák rejtekében, hegyi ösvényeken, csobogó patak partján, és ha a túlparton bukkan fel az első napsugár az eső után, átkelek a patak kövein. 
Szükségem van rá, hogy időként átöleljen az ember nélküli csend, mely sosem üres... 
A természet hangjai felébresztik a gondolataim, sok írásom első sorai, gondolatcsírái születtek egy-egy túra alatt.
 
Imádom a könyveket, a történeteket, hiszen új helyekre vezetnek, új mezők felé, melyeken túl új hegyek várnak. A könyvek csendje sem üres soha... 

Imádom a zenét, ha kiüresedik a csend, a zene visz tovább...
 
A városban is sokat gyalogolok, ám ilyenkor szinte mindig zene szól a fülhallgatóból, leginkább metal zene. Egy bejegyzés a zenéről.
 
 
 Dead by April - For Every Step (Official Lyric Video) ft. Tommy Körberg
 
Ez a blog sok mindent megmutat az életemről, pontosabban annak egyik legfontosabb részéről, az írásról. Az írásaim viszont sok dolgot mesélnek rólam. Akik a magánéletben is ismernek, valószínűleg rám találnak egy-egy szereplőben, jelenetben. 
 
A Blogarchívumban látható, hogy 2014-ben egyetlen bejegyzést írtam, az az év a magánéletem válságáról szólt, beállt az üres, süket, sötét csend...
 
Forrás: Pixabay
 
 Az írás, a zene és a könyvek emeltek át rajta. A fontossági sorrendet magam sem tudom...
 
2016 - a legtöbb, negyven bejegyzéssel. Megjelent az Őrző második kiadása és a Végtelen Mezők Vándora novellás kötet, mindkét borító látható az oldalsávban.

2011 - a második legtöbb bejegyzéssel, nem véletlenül, hiszen akkor kezdtem a blogolást, nagy volt a lelkesedés.
 
Kiemelném még 2017-et, amikor a Twister Kiadó Bekezdés pályázatán Shortlist-re került a regényem.  
 

Kozlovszky Réka... Az egyik álnevem a sok közül, Rica Whimsy, Anne Salomi, V., mint Vendégszerző... erre az utóbbira bizonyára már sokan rájöttetek. Ha mégsem, lessétek meg az oldalsávot!

A Ne hagyd a hajnalt című történet 2017-ben nem jutott tovább a Bekezdés pályázaton a kiadott regények közé, de épp ez okozta itt a hosszú, csendes szakaszokat, ugyanis rengeteget dolgoztam a kéziraton, mely azóta új címet kapott: Széttört akkordok
További részletek J.V.B. (történetének) sorsáról hamarosan...
 
 
Forrás: Wikimedia Commons, Pixabay
 
A Végtelen Mezők Vándoráról legtöbbet maga a blog mesélhet...

 Köszönöm az írótársaknak, akik az évek során támogattak, vendégszerzőként, vagy a véleményükkel, a tanácsaikkal, a barátságukkal!
Ne haragudjatok, hogy nem sorolok fel mindenkit név szerint, hiszen nagyon-nagyon sokan haladtatok / haladtok mellettem ezen az úton!
 
Köszönöm az Olvasóknak!
 
Köszönöm a hihetetlen, csodálatos 100000 megtekintést!
 
 
Bogár Erika
 
 
Forrás: Pixabay