 |
| ELŐRENDELHETŐ |
Triar az utolsók között érkezett a helyiségbe. Megvárta, amíg asztalra kerülnek a kupák és a kancsók. Töltött magának egy korsó szkút, majd a helyiség egyik sötét sarkába ballagott, és leült az ajtótól legtávolabbi székre. Alaposan megvizsgálta a vacsora maradéka fölött bóbiskoló fáradt utazókat. Túl sok rossz tapasztalatot szerzett már efféle helyeken, gyanakvóvá és óvatossá vált.
Az otthonától távol töltött évek alatt kinevelődött benne a bizalmatlanság az emberek iránt, és e téren nem tudott különbséget tenni Krón követői és Mia hívei között. Nerdo mellett megtanulta azt is, hogy egyedül Alder földjén fogadják el az őrzőket, a törzsszövetség más részein szükséges rosszként legfeljebb megtűrik őket. Az északi területeken pedig valóságos irtó hadjáratot folytattak ellenük. Az utóbbira a legjobb bizonyíték Lork forradásos nyaka volt.
Triar felidézte ezeket az emlékeket, ha elhagyták az erdőt, így készítette fel magát, hogyha mód van rá, vérontás nélkül oldja meg a felmerülő nehézségeket. Amióta elváltak Nerdóéktól, sokkal erősebbé vált benne a felelősségérzet a társai iránt. Pontosan tudta, mit jelentenek számukra a fogadóbeli esték, a meleg étel és a szkú. Nem ismertek határt semmiben, mértéktelenül ettek, ittak. Védtelenné váltak mind a fegyverek, mind a sértések ellen. Triar óvta őket a fogadó sötét sarkába húzódva, megtagadva magától a szkú és az önfeledt duhajkodás örömét. Őrző volt az őrzők között.
Az otthonától távol töltött évek alatt kinevelődött benne a bizalmatlanság az emberek iránt, és e téren nem tudott különbséget tenni Krón követői és Mia hívei között. Nerdo mellett megtanulta azt is, hogy egyedül Alder földjén fogadják el az őrzőket, a törzsszövetség más részein szükséges rosszként legfeljebb megtűrik őket. Az északi területeken pedig valóságos irtó hadjáratot folytattak ellenük. Az utóbbira a legjobb bizonyíték Lork forradásos nyaka volt.
Triar felidézte ezeket az emlékeket, ha elhagyták az erdőt, így készítette fel magát, hogyha mód van rá, vérontás nélkül oldja meg a felmerülő nehézségeket. Amióta elváltak Nerdóéktól, sokkal erősebbé vált benne a felelősségérzet a társai iránt. Pontosan tudta, mit jelentenek számukra a fogadóbeli esték, a meleg étel és a szkú. Nem ismertek határt semmiben, mértéktelenül ettek, ittak. Védtelenné váltak mind a fegyverek, mind a sértések ellen. Triar óvta őket a fogadó sötét sarkába húzódva, megtagadva magától a szkú és az önfeledt duhajkodás örömét. Őrző volt az őrzők között.
