2017. május 30., kedd

Kérdezz-felelek játék íróknak


A játék lényege, írók kérdeznek írókat, akik blogbejegyzésben válaszolnak.

Aki kérdezett: Tomcsik Nóra.

1. Ha egyetlen könyvvel kellene jellemezned magad melyik lenne az? Miért?
Elizabeth Gaskell: Észak és Dél. A főszereplő hölgyet rokonléleknek éreztem.

2. Volt olyan regényhős, akibe szerelmes voltál? Ki volt az, és mi fogott meg benne?
Ari Ben Kánaán  (Leon Uris: Exodus) – az elhivatottsága.
Jan Skreztuski (Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal)  – úgy egy az egyben…

3. Mennyire tartod fontosnak az olvasókkal való személyes kontaktust? Hogyan ápolod velük a kapcsolatot?
Fontosnak tartom az őszinte beszélgetéseket, például a dedikálások alkalmával. Az emberek néha megnyílnak – volt szerencsém közreműködni ilyen helyzetben általam tisztelt írók mellett.
Az író a saját érzéseit transzformálja át történetté, miközben ezeket az érzéseket a világból nyeri, lényegében a későbbi olvasóitól, és ha empatikus és alázatos, akkor olyan mesét tud visszaadni, amiben az olvasó megtalálja saját magát.

4. Ha választhatnál, hogy melyik nagy íróval vagy költővel ülnél be egy kávéra, ki lenne az? Miért?
Nicholas Evans. Kevés könyvet írt, nem ragadta el a mai „írjunk évente egy bestsellert" hajsza. Fantasztikus a karakterteremtő képessége és az, ahogy játszik az idősíkokkal.

5. Honnan merítesz a történeteidhez? Mi inspirál?
A valóság, amit görbe tükrön át nézek.


6. Ha ettől kezdve csak egyetlen egy könyvet olvashatnál (de azt, ahányszor csak akarod) egész életedben melyik lenne az?
Az baj, ha két kötetes? Száz híres regény – Táncsics Kiadó

7. Min dolgozol most, vagy mi a következő könyvterved? Elárulhatsz róla valamit?
Szeretem írni, mert szabadon írom. Ugyanúgy emberi sorsokról, jóról és rosszról szól, ahogy például az Őrző, de minden benne van, amit az eddigi regényekből megírás után kihúztam: csúnya beszéd, erotika, naturalisztikus leírás – valószínűleg 18-as karika és álnév kell hozzá.

8. Ha nem írhatnál többé, mi volna az, amiben (szinte) ugyanígy ki tudnál teljesedni?
Elmennék Kanadába főzni a favágóknak és fát ültetni, ha favágónak nem vesznek fel.

9. Van példaképed/példaképeid? Kik azok az írók, akiknek munkássága meghatározó az életedben?
Leon Uris, Nicholas Evans, Murakami Haruki.

10. Előfordult már, hogy megnéztél egy könyvből készült filmet, és a film tetszett jobban? Ha igen melyik volt?
Bernard Cornwell: Sharpe sorozat.


2017. május 1., hétfő

Cornelie C. G.: Teremtő erő

Nem tudom mikor lesz energiám és időm hosszabb bejegyzést írni a blogra ezért mielőtt írnék a Teremtő erőről, teszek egy személyes jellegű kitérőt... A könyvről a dőlt betűs rész alatt olvashattok)
Pillanatnyilag az "összecsaptak a hullámok a  fejem felett" állapotában létezem, az új regény, ami egyik pillanatról a másikra talált rám, és azóta fogva tart, elrabolja az összes szabadidőmet és rendesen lerövidíti az éjszakákat is.

Nem számítva arra, hogy a közeljövőben írni fogok (az elmúlt évek ez irányú küszködése nem sok reményt mutatott), bevállaltam néhány molyos kihívást, és most, sajnos kényszeríteni kell magam, még akkor is, ha én választottam a könyvet, hogy elővegyek egy-egy kötetet a sok éppen olvasott közül, és haladjak vele. Ráadásul arra is figyelnem kell, hogy ne vágjon a témában, amit írok, mert az zavart okozhat. Amikor a Teremtő erő című könyvet elkezdtem még csak a kihívások könyvei vártak rám, viszont hogy a bejegyzés ilyen későn került fel a blogra, abba már a készülő regény is belejátszik. 
Időközben befejeztem Cornelie C. G. Érzelmi vírusveszély című könyvét is, ami a Teremtő erő előzménye. A romantikus-kommandós történet kellemes perceket szerzett nekem, de nem merem megígérni, hogy írok róla blogra a közeljövőben.

A Teremtő erő A magánkiadás gyöngyszemei - kortárs magyar könyvek kihívás egyik könyve, amit a szerzőtől kaptam meg olvasásra, ezért azonnal belekezdtem, hogy gyorsan tovább tudjam majd küldeni, ám a feladat néhány oldal után elveszítette feladat jellegét, mert beszippantott a történet. 
A regényben van krimi és romantikus szál, a tudományos felfedezés miatt feltételeztem egy kis sci-fi vonalat is, és bevallom, nem tudom, mennyi a valóság alapja az egyébként érdekesen és hihetően felvázolt tudományos kutatásnak. Ez pluszpont a történetnek.
A könyv másik erősségének a karaktereket, illetve a karakterek közötti kapcsolatrendszer felépítését érzem. Újabban divatos szóhasználat, hogy a szerelmi partnerek között működik a kémia, itt a nemektől függetlenül volt egy sajátos harmónia, összhang a "mese szerint" együttműködő felek között.
A kötet valójában egy másik könyv folytatása, ennek ellenére nem volt hiányérzetem, olyan jól lett beépítve a múlt a jelenbe, a szereplők kedvéért azonban tervbe vettem, hogy az első részt is elolvasom.
A borító nagyon tetszik, és bizony eldöntöttem magamban, hogy a Tiziana kegyeiért versengő két férfi közül, melyik, melyik,de azt is elmondom, hogy a számomra legkedvesebb szereplő nem a két lovag közül került ki. John, a magánnyomozó a humora és laza stílusa miatt lopta be magát a szívembe. 
Szeretettel ajánlom a könyvet mindenkinek, aki kedveli a kaland, a krimi és a romantika kellemesen kikapcsoló elegyét.
Köszönöm a könyvet az írónőnek!