2017. július 7., péntek

Végtelen Mezők Hétvége - A zenéről


Forrás: Pixabay
Az írás és a zene jelenti számomra a szabadságot, e két dolog segít kiszakadni a mindennapokból, sőt időnként képesek megteremteni a testen kívüliség érzését is. 

Az elején leszögezem, hogy rémes hangom van, viszont a lábam azonnal járni kezd, még a buszon is, ha a lelkemet is megérintő zenét hallok. A hangom egyébként nem tántorít el attól, hogy otthon a saját szórakoztatásomra énekeljem a dalokat.

Írás közben kikeresek egy dalt a Youtube-on, és a legtöbbször elfogadom az egyik ajánlott  lejátszási listát, általában ugyanattól a bandától, vagy egy Metal ballada válogatást. Előfordul az is, hogy a véletlenre bízom a dolgot, hagyom hogy jöjjön, amit a "Nagy Testvér" nekem szán, ilyenkor azért egy-két dalt átugrok, mert épp nem illik a hangulatomhoz (hallgatok komolyzenét, indián és ír dalokat is), és keresek egy másik számot.

Számomra nemcsak a dallam fontos, hanem a szöveg is, ezért magyar nyelvű dalokat csak kikapcsolódás céljából hallgatok, mert önkéntelenül figyelek a dal történetére, még akkor is, ha kívülről fújom, és ez nem segíti az elmélyülést az írásban. Az idegen nyelvű dalok szövegét is megkeresem, és kiszótározom magamnak. Néha kifejezetten segít az írás elkezdésében, ha teljesen átérzem a szám hangulatát, egy ilyen dal például a Watching over Me. Az egyik legkedvesebb "sírós" számom.

Tíz-tíz  dalt sorolok fel, ami mutatja a mostani hangulatomat is, de a legtöbb évek óta a listámon szerepel, néha kihullik egy-egy, és jön helyette másik.



És egy ráadás:

Szeretem a gitárszólókat, és szerintem  igazán a thrash metal gitárosok nagyok ebben... Gary Holt (ezüst) és Lee Altus (fekete).
Kiváló háttérzene csatajelenetek írásához és feszültség levezető egy hosszú nap után:





2017. július 2., vasárnap

Végtelen Mezők Hétvége - Az elvonulás és a kézirat javítás időszaka

Túl vagyok az írás első, felfokozott fázisán, amikor a történet nyers változata elkészül, most a javítás időszaka következik. 
Ma reggel ráadásul még egy novellát is elküldtem a szerkesztőnknek, hiszen összeállítás alatt az új győri antológia, amelynek bemutatója ismét a Győri Könyvszalonon lesz. 

Közösségünk díja

Különleges pillanatok ezek nekem, mert a J.V.B.-t hirtelen felindulásból kezdtem el, tudom-tudom, épp a Tullia meséi folytatása helyett... Eszembe sem jutott április 9-én, amikor az első füzetbe írt jegyzeteket gépre vittem, hogy nyár közepén  lesz egy befejezett, persze nem kész regényem, amivel még pályázok is. 

A jegyzetek

Az első ötvenöt A/4-es oldalt ráztam úgy össze, hogy elmerjem küldeni, most a százhetven oldalnyi anyag második fele vár még javításra.
Mivel rockzenészekről szól a történet, időközben elkészült nyolc dalszöveg is... 

Hatalmas JEEEE a rockereknek a sok-sok jó zenéért! David Draiman hangja és a Disturbed sokszor volt kísérőm az írás során. Köszönet érte  Demencze Ilonának az Olvass hazait!  bloggerének! (Azon töprengek, hogy valamelyik hétvégén hozok nektek egy listát az általam írás közben hallgatott zeneszámokról)


 

A közösségi média, bár próbálkozom vele, nem az én világom, néha viszont egész meglepő és vicces dolgokat produkál. Ez a játék a legjobbkor jött.


Szép nyarat kívánok minden kedves Olvasómnak, sok sikert és ihletett írást bárhol pályázó / vagy nem pályázó szerzőtársaimnak!