2012. január 28., szombat

Részlet a Menekülésből

Sandra felült az ágyban, a szíve dübörgése az agyában visszhangzott, a szája kiszáradt, a vastag, flanell hálóing ellenére megborzongott a hajnali hidegben, ahogy a derekára csúszott a takaró. Vártak rá. Egyszer régen már rátört ez az érzés. A határozott sürgető hívás. Kidugta meztelen lábát, hogy lelépjen a szőnyegre, miközben a takarót még mindig magához szorította. A halhatatlan hang hívta, a félelem megbénította. Azt hitte, már megtanult bánni vele, de most ismét fölébe kerekedett. Nehéz sóhaj szakadt ki a melléből, és végre felállt, a takaró félig lecsúszott az ágyról, ahogy kifelé indult. Nem kereste meg a papucsát, a hideg kövön lépkedett a folyosón, a nappalinak használt középső szoba felé. Tília néni szobájának résnyire nyitott ajtajára nézett. Kihallatszott a néni torokhangú horkolása.
Belökte a társalgó ajtaját...

Ahogy összerendeződnek bennem a dolgok kezdem:

http://ricawhimsymenekules.blogspot.com/2012/01/kedvcsinalo.html


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése