2015. december 13., vasárnap

Könyvbe zárt karácsonyok - könyvajánló interjú


"Ki ne szeretné a hideg téli napokban egy jó könyvvel a kezében, a kandalló előtt várni a karácsonyt? A kandalló nem garantált, de az igen, hogy ez a kötet, amit Ön most a kezében tart, a legjobb választás az ünnepi készülődéshez. Tele van különleges, meghitt, mégis mai történetekkel, mindenki talál köztük kedvenceket. Ez a legjobb karácsonyi ajándék: magunk számára, mások számára, és nemcsak a tartalom miatt, hanem mert csupa szeretetből készült. Minden szerző, a műveket válogató zsűritagok, az illusztrátor és az ötletgazda-szerkesztő a szívét adta ebbe a könyvbe, hogy minél több olvasó kaphasson egy darabkát a szeretetükből. A lapokon hangulatos családi történetek, romantikus, elgondolkodtató, vagy épp rejtélyes események elevenednek meg. Megismerhetünk kamaszokat, középkorú és idős szereplőket, sorsokat, lányokat és férfiakat, boldog és szomorú főhősöket itthon és külföldön, de kizárólag mai, magyar írók tollából. Amikor Ön megveszi ezt a könyvet, nemcsak kap, hanem ad is. Ugyanis a szerzők és a kötet létrejöttében közreműködő csapat az eladásból származó profitot művészeti oktatással foglalkozó alapítványnak ajánlják fel, mert hiszik, hogy kicsiny országunkban szükség van a művészekre és az új történetekre, valamint hogy a karácsony lényege az, hogy adjunk. "

Interjú Tapodi Brigittával a Taxi című novella szerzőjével

Ha interjút készítek, vagy író-olvasó találkozó keretében beszélgetek egy szerzővel, mindig alaposan felkészülök. Utánanézek az író életművének, elolvasom az életrajzát, az épp bemutatandó köteten kívül más műveket is, illetve azok kritikáit. Ezúttal azonban csak egy novella van a kezemben és pár sor a szerzőjéről, Tapodi Brigittáról. Elhatároztam, hogy most nem kutatok előzetesen, hanem azonnal kérdezek.

B.E.: – Mennyire fontos része az életednek az írás? Le tudnád tenni a tollat?
T.B.: – Nagyon fontos része. Gyermekkorom óta írok, eleinte naplót (remek önismereti alapokat ad, ajánlom mindenkinek), később verseket, aztán jöttek a novellák, és végül a regényem. Nem gyakran írok, leginkább akkor, ha ihletem, gondolatom, mondanivalóm van. Nem tudnék „rendelésre” írni. Hogy letudnám-e tenni a tollat? – nehéz kérdés. Azt hiszem, hogy nem, mert az öröm, ami vele jár, elengedhetetlen.
B.E.: – Kell kompromisszumokat kötnöd a hétköznapokban, hogy írhass?
T.B.: – Igen. Akinek családja van, és amellett próbál bármilyen művészeti ágban tevékenykedni, az egészen biztosan lemond valamiről, mondjuk leginkább egy jó kiadós alvásról. Én általában este, vagy éjszaka írok, amikor már nyugalom van.
B.E.: – Jegyzetelő típus vagy? Mesélnél egy kicsit az írói módszereidről?
T.B.: – Igen, teljes mértékben. Régen persze ez nem így történt, de rájöttem, hogy igen hasznos, mert az ihlet egyúttal áldás, ami pillanatok alatt elillan. Később hiába próbálnám újrafogalmazni, az a gondolat, vagy érzés már nem ugyanaz lenne. Akkor és ott rögtön papírra kell vetni. Aztán persze átírható egy-egy mondat, de a lényeget érdemes azonnal leírni. A regénynél egy igen erős belső késztetés hatására megszületett az ötlet, azután fejezetekre bontottam, és átgondoltam, hogy mit szeretnék egy-egy részbe beleírni. Ezekhez jegyzeteket készítettem, és utána estem neki az írásnak. A kutatómunka, ami az adott témához szükséges az menet közben vagy már korábban megtörtént.
B.E.: – Úgy tudom, szívesen túrázol… Megihletnek a hegyek, a táj? Rögzíted ott azonnal valahova a benyomásaid, hogy ne vesszen el egy-egy gondolat?
T.B.: – Igen, a hegyek szeretete a véremben van, felmenői ágon. Apukám révén erdélyi vonatkozásom van, anyukám nagypapája pedig erdész volt. Szerintem a természet egyrészt kimeríthetetlen „anyagforrás”, másrészt nincs „zaj”, ami elvonja a figyelmet. Nagy klasszikus íróink – Jókai, Fekete – gyönyörűen, hitelesen írtak a természetről. Érdemes túrázás közben figyelni. Nemcsak kifelé, hanem befelé is. Addig láthatatlan felismerésekre tehetünk szert, vagy épp letisztult gondolatok fogalmazódhatnak meg.
B.E.: – A novelládban bátran írsz a veszteségről. Le tudsz mondani a happy end-ről, tudva, hogy az olvasók egy részét elriasztja a „rossz vég”?
T.B.: – Engem mindig is leginkább az életrajz jellegű regények, írások érdekeltek. És ezzel azt hiszem, hogy megválaszoltam a kérdést. Tudom, hogy az emberek többsége a happy end-et szereti, de az élet alapvetően nem tömény boldogság. Bármikor jöhet egy kanyar, amely a szakadékba visz. Nem tudok olyan embert mutatni a családomban, az ismeretségi körömben, akinek az életében ne történt volna tragédia, ne lenne bánat vagy szomorúság. Az élet velejárója. Nem hiszek a túl szirupos dolgokban, az élet sem ilyen. S ha körülnézek, akkor azt látom, hogy nem mindenkit riaszt el a „rossz vég”, ahogy te fogalmazol. Sokszor a „megtört” végkifejletű írásokból építkezünk a legtöbbet. Meghatározó írónőm Szabó Magda, az ő regényei sem happy end-esek, mégis ezrek olvassák, s a legnagyobbak közül való. Mert elgondolkodtat, mert mélységeket, valós élethelyzeteket mutat meg. Ettől függetlenül nagyon szeretem a boldog írásokat, és szívesen olvasok romantikus regényeket. Mert olykor nagyon kell a léleknek. Az embernek alapigénye, hogy vágyik a szépségre, a boldogságra. S ez így van jól.
B.E.: – 2013-ban jelent meg első regényed Szárhegy öröksége címmel. Azóta mit publikáltál?
T.B.: – A Taxi című novellámon kívül idén karácsonyra megjelent egy másik novellám, Lezárt vagonok címmel, amelyet a Történelemregény-írók Társaságának ez évi karácsonyi antológiagyűjteményében (Oltár, Kard, Legenda) olvashat az érdeklődő olvasó. Ez a novella teljesen más műfajban íródott, mint a Taxi. Történelmi, amely a II. világháborús sváb kitelepítésről szól, és nagyon is aktuális, ugyanis 2016. januárjában 70. évfordulója lesz a magyarországi svábok kitelepítésének. Nehéz téma, amely konkrét emberi sorsokat mutat be.
B.E.: – Úgy tudom, írsz/írtál meséket is?
T.B.: – Csak a saját, és a lányom szórakoztatására. Kiadásra nem került. Ám ha az ember lányának gyermeke van, akkor óhatatlanul születnek mesék a mindennapok során.
B.E.: – Megosztod velünk, min dolgozol most?
T.B.: – A Szárhegy öröksége regény folytatását írtam ez évben, mely jórészt elkészült, de megakadtam vele egy ponton, így egyelőre félreraktam. Úgy érzem, hogy az érdeklődésem egyre inkább a történelmi-romantikus regények irányába tart. Nagyon érdekel az angol középkor, illetve a magyarországi boldog békeidők. Mégis megtartanám a rám jellemző modernséget. Olyan regény megírásában gondolkodom, ahol e kettőt egybegyúrhatnám.
Végezetül néhány írós kérdés a közelgő karácsonnyal kapcsolatban.
B.E.: – Számodra mit jelent a karácsony, képes vagy kivonni magad a vásárlási lázból vagy épp ellenkezőleg, szereted belevetni magad a forgatagba, esetleg figyeled közben az embereket, karaktereket keresve?
T.B.: – Nekem ez az ünnep a családról szól. S mivel a családom másik fele Angliában él, ezért még fontosabb, hogy ilyenkor végre együtt lehetünk. Amióta gyermekem van a karácsony különösen szép, újra éljük azt az önfeledt, ártatlan gyermeki áhítatot, csodát, ahogy csak a gyerekek képesek a világra, egy csillogó karácsonyfa alatti bontatlan ajándékcsomagra, egy meggyújtott gyertyára tekinteni. Igen, képes vagyok kivonni magam a vásárlásból. Mi már sokadik éve úgy karácsonyozunk, hogy a gyerekek kapnak ajándékot, mi felnőttek pedig csak némi aprósággal lepjük meg egymást. Épp azért, hogy a karácsony valóban a szeretetről szóljon, s ne holmi vásárlási őrületről.
B.E.: – Tudod, már mit olvasol majd a karácsonyi szünetben?
T.B.: – Talán végre befejezem Tracy Chevalier-től Az utolsó szökevényt, és Salamon Páltól a Sorel-ház című regényt. Szeretném még elolvasni Fábián Jankától a Búzavirágot, és az Oltár, Kard, Legenda történelmi antológiát.
B.E.: – Köszönöm az interjút és áldott karácsonyt kívánok!
T.B.: – Én köszönöm! Áldott karácsonyt neked és minden olvasónak!

Vásárlási linkek:
Nyomtatott könyv vásárolható:  http://undergroundbolt.hu/konyvbe-zart-karacsonyok-1344
E-könyv vásárolható:
a Bookline-on: http://bit.ly/KZK_BL
a Google Play-en: http://bit.ly/KZK_Google
az Apple iTunesnál: http://bit.ly/KZK_itunes
az ekönyv.hu-n: http://bit.ly/KZK_ekonyv

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése