![]() |
Megvásárolható |
Beismerem az elején egy kicsit nehezen indult, míg aztán egy ponton megfogott a
történet. Való igaz leginkább történelmi könyveket, kalandregényeket,
fantasy-ket és klasszikusokat olvasok, a mai Magyarországon játszódó huszonéves
fiatalokról szóló regény viszonylag új terep, fel kellett vennem a fonalat.
Rájöttem, hogy generációs problémával találtam szemben magam: nem ismerem a mai
húsz és harminc közötti nemzedéket, én már kinőttem belőle, a környezetemben
élő gyerekek pedig jóval kisebbek. Így nézőpontot váltottam, nem beilleszkedni
próbáltam a történetben, ahogy eddigi olvasmányaim során, hanem igyekeztem
megismerni, megérteni a szereplőket, motivációikat, gondolataikat. Rájöttem,
mennyire mások, mint azok az emberek, akiket eddig ismertem.
Egy jól megírt, szépen kidolgozott írást kaptam kézhez. A
környezet, a karakterek jól elképzelhetők, szinte „láthatók”, van dráma, titok,
szerelem, barátság. Lassan elfogadtam a fiúk számomra túlzott érzelemnyilvánításait,
a hisztiket, sírásokat, néha zavarban ejtően feminin hozzáállásukat a világ
dolgaihoz. Sajnos kedvencem nem lett közülük, a legszimpatikusabbnak a művész
Rolandot találtam. Az abszolút kedvenc szereplő pedig Emmi. A srácok
barátsága, összetartása ellenben nagyon tetszett, ahogy a jól felépített és
gördülékenyen megírt történet fordulatai is, ezekről nem is írnék, mert megéri
őket olvasóként felfedezni. Azoknak ajánlom a történetet, akik szeretnek új,
érdekes arcokat megismerni, és ebben könyvben olyan srácokkal lehet együtt
sírni, nevetni, akik akár a szomszédban is élhetnének egy „legénylakban”.