Egy kis szösszenet a Téli Napforduló ünnepére - Újraszületik a fény!
A facebookos Pallérozó írói önfejlesztő csoport játékára íródott...
 | ||
| Ez a kép ihlette |
A hegyimentő-állomáson, a rönkház ablakában komor arcú
férfi állt. A vakító napfényben, tojáshabként csillogó hómezőt, a puha, fehér
kucsmát viselő hegyóriásokat nézte.
Társa egy darabokra szedett
számítógép mellett üldögélt az asztalnál, és a fejét vakargatta.
– Mennyi időm van? – kérdezte
feszülten.
– Tíz perc – válaszolt a férfi az
ablaknál. Kifelé indult, a bejárat melletti fogasról lekapta vastag kabátját,
sebes léptekkel elhagyta a házat.
A teraszon megtorpant. Nem
rohanhatott dühében a vakvilágba, sóhajtva a korlátra támaszkodott, cigarettára
gyújtott, nézelődött és várakozott…
A ház sarkánál álló fenyőt nézte,
néhány üveggömb csillogott rajta, a színes égők vidáman ragyogtak. A lépcső
mellett megpillantott egy piros üveggömböt… Biztos, az este ejtette el, mikor a
fát díszítette. Épp a piros! Titi gömbje, amit rábízott. Szerencsére az éjjel
alig esett, és csak egy kevés hó gyűlt össze rajta.
Az órájára nézett, a tíz perc
letelt, a lelke legmélyéig megborzongott, de nem a hidegtől.
– Megvan! – fékevesztett üvöltés
hallatszott a házból.
A cigaretta a korláton függő
konzervdobozba repült. A férfi, mielőtt berohant volna, néhány hosszú lépéssel
a gömb mellett termett, és felkapta. Hideg volt, de épségben maradt.
A még burkolat nélküli, de már
működő számítógép mellett bekapcsolt monitor állt, a tetején webkamerával.
A képernyőn barna copfos kislány
látszott, sötétzöld, kötött pulóverén fehér hópelyhecskék hullottak.
– Elkéstél, apa – jelentette ki
olyan szigorúan, amire egy hatéves képes. A háttérből fojtott kuncogás és
sóhajtozás hallatszott.
– Valóban, Titi, de van
mentségem. Meg kellett mentem a gömböd – a férfi felemelte az üveggömböt. –
Lepottyant a hóba.
A kislány arca felragyogott.
– Nem felejtetted el becsomagolni? – előrenyújtotta pici
kezét, melyet eddig a háta mögött rejtegetett. Egy másik piros üveggömb
csillogott benne. – Ha majd lefekszel, tedd az ágyad mellé, apa! És mielőtt
becsukod a szemed, gondolj arra, hogy a másik oldalán ott vagyok én!
