Könyvismertető
 |
| Csillagos ösvényen - moly.hu |
Robert. E. Howard, Jeffrey Stone, Cassandra Clare, Brian McCLellan, J. R. R. Tolkien, G. R. R. Martin, Peter V. Brett, John Flanagan olvasása után nyugodtan mondhatom, hogy sok fantasy-t olvastam már, de megmondom őszintén nem tudom tudományosan kezelni a témát, és megmondani, hogy a világépítés miért működik, csak azt érzem, ha nem. Nem kötnek le az események, ha a környezet és a szereplők nincsenek összhangban, ha az író nem tudatosan dolgozott a közeg kialakításán, helyette csak beszórt néhány népszerű fantasyelemet.
A Csillagos ösvényen című könyv olvasásakor éreztem, hogy a történet egyben van, az író tudja, mit szeretne elmesélni a fiataloknak. A történet szép és finom, kecses – ez a szó jutott eszembe. A fekete borító a csillagvilágot jelképezi számomra, ahol a történet játszódik és nem a sötét hangulatot, mely néha eluralkodik a fantasy történeteken, ami lehet jó és lehet rossz. Bevallom én szeretem, ha van métely, gonoszság, harc, csata. Ez persze teljesen szubjektív megállapítás.
Számomra fontos a mélység, a kontrasztok, a csillogó fém, a vér vöröse, a zöld mezők, a havas sziklák, a kék ég, a habos fehér, majd sötétszürkére váltó felhők és végül a mélyfekete, amikor megjelenik a gonosz, és borzongatóvá válik a mese. Be kell vallanom az egyetlen, ami számomra hiányzott ebből a nagyon szépen megírt és kidolgozott első könyvből – egy kis sötétség, a negatív energiák villanása, még annak ellenére is, hogy ifjúsági könyvről van szó. A katonák lehettek volna egy kicsit keményebbek, nyersebbek, Tuga cinikusabb, de ez persze csak az én véleményem, akit a barátainak kell figyelmeztetni, hogy ne legyen kegyetlen a szereplőivel, legalább őt és őt és őt... hagyjam életben.
Az író már a regény elején egyértelművé teszi, hogy Gabriela nincs a helyén, „ezzel a lánnyal valami nem stimmel”, és a könyvsorozat első része éppen erről szól: az események kiváltó oka, háttere napvilágra kerül. A főhős megtalálja a helyét, kiderülnek fontos kérdések (egyelőre nem minden) a származásáról, megkapja a feladatot, melyen dolgoznia kell, a hozzávaló képességet, ami egy fantasyhősnek szükséges, és útnak indul. Mikor ideérünk a történetben, már megismertük a barátait és a segítőit, az ellenfeleit (úgy vélem, még itt sem mindet) és azt is megtudjuk, hogy a küldetéshez még nem teljes a csapat. Gabrielának és legfőbb társának még találniuk kell másokat, hogy a képességeket, melyeket kaptak, valóban jóra használhassák és teljesen kiaknázhassák. Nehéz a történet fantasyelemeiről spoiler nélkül írni, mivel az olvasó úgy ismeri meg az összefüggéseket, képességeket és a világ sajátosságait, ahogy a főhős – vele együtt szerzi az élményeket és a tapasztalatokat.
A karakterek között a barátság, a szeretet, a mester-tanítvány viszony dominál, a rangbeli különbségek sem szítanak komolyabb feszültséget, a tisztelet és a béke uralkodik Serbenián, a csillagvilág azon részén, melyet jobban megismerünk. A szerelem csak alig érzékelhető fuvallatként van jelen a történetben, bár egy konfliktus, a szerelmi háromszög gyanúja mintha már megjelenne. Remélem, okoz majd némi bonyodalmat az elkövetkezőkben…
Köszönöm szépen, hogy utazókönyvként olvashattam!
Már megvásárolható a Serbeniai Krónikák 2. könyve, az Adelin és Ettran!
Információ: Aurora P. Hill Facebook oldalán.
