Egy szép Indian Chief Vintage motornak is jut szerep a regényben. Forrás: Wikipedia commons |
Twister Média Kiadó Bekezdés pályázat a legjobb 15 között |
Egy rövid részletben bemutatom nektek J. V. B. -t azaz Joshua Vernon Bradfordot és a regény további két főszereplőjét, Petit és Gittát.
– Peti – suttogta Gitta, és az utcára mutogatott. – Azt hiszem, ő lesz az
– már szaladt is ki a konyhából, az asztalon hagyva az öntözőkannát. Peti az
udvaron érte utol, Gitta a fekete kovácsoltvas kapu innenső oldaláról nézett
fel az utcán álló magas, motoros ruhás alakra.
– Hi, I’m Josh! – mondta az
érkező, miután levette a bukósisakot. Peti kissé megkésve biccentett, mert első
pillanatban meghökkent a dús és hosszú gesztenyebarna szakáll láttán, ami
eltakarta a férfi arcát és motoros dzsekije gallérját is. A szakállánál sötétebb
barna vállig érő haját eredetileg hátraköthette, de sok tincs már kiszabadult.
Hátán nyersbőr tokban egy gitár függött.
Úgy tűnt, Gitta nem sok hajlandóságot mutat arra, hogy beengedje, a
köszönést egyáltalán nem viszonozta, sőt meg sem mozdult, bénultan állt,
kezével a kilincsen. Peti nem látta még így ledermedni a húgát, és kíváncsi
lett az arcára.
A csend hosszúra nyúlt. A férfi közben levette a kesztyűjét, és beletette
a bukósisakba. Végigsimított nagy bajuszán. Szinte minden ujján vastag ezüstgyűrűk
csillogtak, és mindkét kézfején tetoválás látszott. Peti megfogta a húga
vállát.
– Bocsánat! – dadogta a lány, és félreállt az útból. Peti elfordította a
kulcsot, kinyitotta a kaput.
– Te vagy Pete? – kérdezte a vendég angolul, és a kezét nyújtotta.
Peti bólintott. Miközben kezet ráztak, már látta, hogy a szemben lakó
hatéves ikerfiúk a saját kerítésük mögött lökdösődve a sötétkék Indian Chief
Vintage-t csodálják.
– Peti – jött meg végre Gitta hangja. – Tüntessük el innen gyorsan, mert
két percen belül a fél utca el kezd füvet nyírni, vagy kerítést festeni, és még
a macskákat is kiviszik sétáltatni. – Gitta udvariasan Josh-ra mosolygott, aki
viszonozta a mosolyt, bár nagy bajusza eltakarta a felsőajkát és a
szájszegletét.
– Nekem is elmondod, miről van szó? – kérdezte angolul, most már
határozottan látszott a mosolya.
– Gyere be! – intett felé Gitta, angolra váltva. Amikor Josh a kapun
belül volt, a lány sóhajtott. A gimnáziumi évek kezdetén lett elege a környéken
élőkből. Az utca néhány idősebb lakójának hatására a szomszédok úgy
viselkedtek, mintha egy nagycsalád lennének, vagy legalábbis valami tábor, ahol
ébresztő, takarodó és még őrszem is van. Órákon belül mindenki tudta, ha valaki
elveszítette az állását, vagy összeveszett a párjával, netán egy távoli rokona
kórházba került, sőt azt is, milyen betegséggel. Így nem volt meglepetés, hogy
az amerikai rendszámú, szegecselt bőrüléses és oldaltáskás nagymotorral érkező
vendég az utcára csalta a közvetlen szomszédokat.