A holnapi ötödik blog-szülinapra tekintettel egy kis összefoglaló a blogon megjelent regényekről.
2010-ben magánkiadásban kis példányszámban kiadtam Naptánc című regényem. Hogy abban az állapotában mennyire volt kiadásra alkalmas ez a regény, az nem sokat számít már, de rengeteg tapasztalatra és új ismerősre, sőt barátra találtam általa. Abban az időben kezdtem aktívan internetezni, ugyanis akkor szereztünk be egy routert, ami lehetővé tette, hogy az én szobámból is elérhető legyen a világháló. Hihetetlen, milyen rohamos a technikai fejlődés, hiszen mindez alig több mint öt éve történt.
2010-ben magánkiadásban kis példányszámban kiadtam Naptánc című regényem. Hogy abban az állapotában mennyire volt kiadásra alkalmas ez a regény, az nem sokat számít már, de rengeteg tapasztalatra és új ismerősre, sőt barátra találtam általa. Abban az időben kezdtem aktívan internetezni, ugyanis akkor szereztünk be egy routert, ami lehetővé tette, hogy az én szobámból is elérhető legyen a világháló. Hihetetlen, milyen rohamos a technikai fejlődés, hiszen mindez alig több mint öt éve történt.
Addig csak írásra használt notebookomon kinyílt a világ. Netes irodalmi csoportok tagja lettem, következett a hupont.hu oldal, IWIW-, majd Facebook profil és a Blogger.
A hupont.hu-os oldalon kezdtem el megosztani a Fények tánca című regényt, mely a Tullia meséi sorozat része. Ezen a platformon nagyon nehéz volt kezelni a folytatásos történetet, ezért hoztam létre a blogot.
Új csoportokba léptem be, új írós barátságokra tettem szert. Sok máig is aktív, és a virtuális világból kiléptünk a személyes találkozások mezejére. Nem is egy ismerősről derült ki, hogy egy városban élünk.
A hupont.hu-os oldalon kezdtem el megosztani a Fények tánca című regényt, mely a Tullia meséi sorozat része. Ezen a platformon nagyon nehéz volt kezelni a folytatásos történetet, ezért hoztam létre a blogot.
Új csoportokba léptem be, új írós barátságokra tettem szert. Sok máig is aktív, és a virtuális világból kiléptünk a személyes találkozások mezejére. Nem is egy ismerősről derült ki, hogy egy városban élünk.
A Fények tánca fantasy után a Csillagjáró romantikus kalandregény közzététele következett, mely a Naptánc folytatása, és teljes terjedelmében csak itt a blogon jelent meg.
A közeljövőben átdolgozás és újra szerkesztés után Szellemsegítők főcímmel tervezem a kétkötetes regény kiadását.
A romantikus kalandregény után ismét fantasyt kezdtem írni. Az Álomőrzők-ben a mi világunk mellé egy leginkább a lovagkorra hasonlító párhuzamos világot igyekeztem felépíteni.
Idővel mindhárom regény saját, szépen megtervezett, külsejében a témával harmonizáló blogot kapott.
 |
| A Nem ember a az Álomőrzők alig elkezdett folytatása |
Az Őrző ezalatt ott lapult a fiókban.
Ekkortájt kezdtem komolyabban foglalkozni a kiadási tervekkel, illetve írástechnikával. Rájöttem, hogy a folyamatos, határidős blogolás nem az én világom. Nem tudtam a saját elvárásaimnak megfelelően kidolgozni a folytatásos történeteket, úgy éreztem, hiányosan, összecsapottan kerülnek nyilvánosságra.
Ezért töröltem vagy elzártam a blogokat a nyilvánosság elől. A Végtelen Mezők Vándorát pedig átalakítottam egy írós-olvasós bloggá.
Megérkeztünk a jelenbe...
